Grafologus_Rajzokrol

RAJZOKRÓL, RAJZOK ELEMZÉSÉRŐL…


TOTÁLIS TÉVHITEK – GYAKORI "ZÁTONYRA FUTÁSOK"


1. Nem lehet egy rajzot úgy elemezni, hogy beküldjük egy újságnak, vagy egy női netes portálnak a gyerekünk rajzát és kapunk róla egy jellemzést!

Miért?

Azért, mert a rajzelemző nem csak a fát vizsgálja, hanem az egész erdőt.
Nem csak a rajzot, hanem a rajzolási folyamatot is megfigyeli. Onnantól kezdve, hogy felkérték a rajzolót rajzolásra, egészen addig, hogy hogyan reagál az elkészült rajzra. Nézi a rajzelemző, ahogy a gyerek rajzol…  kit rajzol le a családból először, hol kezdi, milyen színeket választ, kérdez-e, elfordítja-e a lapot… és még ezernyi részletre figyel, megállapításokat tesz, jegyzetel.

Egyszer az óvónő azt mondja, "nézze, a gyerek nagyon feketét rajzolt, valami gond lehet…" megkérdezem a gyereket, „kiscicám, miért rajzoltál ilyen feketét”… erre azt válaszolja, „azért, mert mire odaértem a többiek elvették a színeseket, csak ez maradt”.
Na, akkor jó.

2. A grafológiában (kézírásoknál) használt térszimbolika (fent, lent, jobb oldal, bal oldal jelentése) nem értelmezhető a rajzok esetében!

Miért?

A rajz bárhol elkezdhető a lapon, nincs kötelező haladási iránya. Nem úgy, mint az írásnak, ami kötelezően (a magyaroknál) balról jobbra halad, a papír tetejéről az alja felé, vagyis fentről lefelé.


HÁZ-, FA-, ÁLLAT-, EMBER-, CSALÁDRAJZOKRÓL

Ahogyan azt a korábbiakban leírtam, nem lehet szótárszerűen értelmezni egy rajzot, vagyis kiragadva a környezetéből azt, hogy „kis ablak=kis nyitottság”.
A rajzolási folyamatot, a rajzot egészében is kell vizsgálni, mert más jelentést kaphat egy „kis ablak” a nagy egész összefüggésében.

Azért most mégis írok néhány támpontot, mert tudom magamról, hogy engem „megevett a kíváncsiság”, hogy mi-mit jelenthet a rajzokon.


HÁZRAJZ

Grafologus_Hazrajz

A ház megmutathatja a rajzoló élményeit a melegséggel, a támasszal, a biztonsággal kapcsolatban. Kifejezheti korai élményeit a családról, a családi környezetről, az otthonról.
Ablakok:
zártság vagy nyitottság… hol vannak, milyen magasan (Ő lát ki csak fentről a magasból, vagy mások is beláthatnak az utcáról?)… hány ablak van (Mennyire kíváncsi?)… van-e rács az ablakokon (Biztonság igénye milyen?)
Ajtó: védelem… tömör fa (biztonságos)… vagy üveg (átlátható, nyitott)
Füst a kéményből: meleg környezet (főznek, fűtenek…)


FARAJZ

Grafologus_farajz

Önmagával kapcsolatos (kevésbé tudatos) érzéseit jeleníti meg a rajzoló, belevetíti a fa rajzba. Egészség, életképesség (életerő), társas élet szimbóluma.
Gyökér: megtartja a fa egészét, nem látható.
Törzs: én-erő, életképesség, életerő (erős vagy gyenge a fa törzse)
Lomb: társas kapcsolatok, kifelé vagy befelé fordulás, védekezés (mennyire merev a lomb, csökevényes, mennyire zárt vagy nyitott kívülről)


ÁLLATRAJZ

Grafologus_Allatrajz

Ösztönökről, motivációkról ad képet az állatrajz.
(A rajz felvételekor rajzelemző azt mondja: „Rajzolj egy állatot!”)

Tipikus hiba a köztudatban lévő állati tulajdonságok szerinti elemzés, vagyis azt feltételezni, hogy ha valaki nyulat rajzol, akkor gyáva.
Fontos, hogy a rajzolónak személy szerint milyen képzettársítása van az adott állattal kapcsolatban.

Elemzési szempontok egy rajzolt állatnál:

Képzettársítások a leggyakrabban rajzolt állatokkal kapcsolatban:


EMBERRAJZ

Grafologus_Emberrajz

Minden kép önarckép, de az emberrajz a legnyilvánvalóbb, legközvetlenebb önarckép. A társas, vagy tükrözött „én” kifejeződése.
Tipikus reakció: „Nem tudok rajzolni.” Ha pálcika embert akar rajzolni a rajzoló, újra kell vele rajzoltatni. Próbáljon meg rendes embert (ne pálcikaembert) rajzolni.

Típusai:


CSALÁDRAJZ

Grafologus_Csaladrajz

Típusai:

Összességében pozitív családrajzok

Összességében negatív családrajzok

Elemzési szempontok egy családrajznál: