Grafologus_Grafologiarol

GRAFOLÓGIA, GRAFOLÓGUS

30 KÉRDÉS ÉS 30 VÁLASZ


  1. Mi a grafológia?
  2. Mióta létezik a grafológia…?
  3. Mit vizsgál a grafológus?
  4. Hogyan állapíthat meg a grafológus annyi mindent valakiről?
  5. Ki nevezheti magát Grafológusnak?
  6. A grafológiából meg lehet élni?
  7. Számodra mindenki nyitott könyv, akinek látod az írását?
  8. Most mondjál valami rosszat is…!
  9. Mit jelent az, ha kétféleképpen írok…?
  10. A betegség látszik az írásból?
  11. A lelki betegség látszik az írásból?
  12. Szeretném a volt férjem írását elemeztetni…
  13. A homoszexualitás látszik az írásból?
  14. Igaz az, hogy ha felfelé megy a sor, akkor optimista valaki, ha lefelé, pesszimista?
  15. Meg tudja állapítani a grafológus, hogy két iratot ugyanaz a személy írt-e alá?
  16. Az aláírásunk mit árul el rólunk…?
  17. Hány éves kortól lehet egy gyereket elemezni?
  18. A grafológus rajzokat is tud elemezni?
  19. Mit jelent, ha nem kötöm össze a betűket… és mit jelent, ha összekötöm?
  20. Mit jelent, ha jobbra dől az írásom… és mit jelent, ha balra?
  21. Miért kell megmondanom a grafológusnak, hogy balkezes vagyok?
  22. Mit jelent, ha „u” betűnek néz ki az „n” és dupla „u”-nak az „m” betűm?
  23. Mit jelent, ha nagy hurkokat írok… és mit jelent, ha huroktalan, pálcikaszerűek a betűim?
  24. Mit jelent, ha a nagy kezdőbetűket nyomtatottan írom le, a többi betűmet utána pedig rendesen, írottan írom le?
  25. Mit jelent a grafológiában a „térszimbolika”… vagyis a fent, a lent, a jobb és a bal oldal?
  26. Miből látszik az önbizalom egy írásban?
  27. Az egyes betűknek van külön jelentésük, szimbolikájuk… pl. az „o” vagy az „a” betűknek?
  28. Igaz az, hogy a „g” a szex betűje?
  29. Mit jelent az, hogy nem pontot rakok az „i”-re, hanem egy kis kört rajzolok fölé?
  30. Tudsz jósolni egy írásból?

1. Mi a grafológia?
A grafológia egy tudomány, amely a kézírás elemzésével foglalkozik.
A szó görög eredetű: grapho – írás, logos – tudomány, tan.
A grafológia egy módszer arra, hogy egy ember személyiségét jól körülírhassuk.
Hogyan gondolkodik (pl. az eszére vagy a szívére hallgat), hogyan végzi a munkáját (elemző, részletekbe menő, vagy inkább csak az összkép érdekli) , hogyan kezeli az érzéseit (nyugodt vagy indulatos), hogyan viszonyul másokhoz egy közösségben (óvatos vagy közvetlen) és mit gondol vagy mit érez saját magával kapcsolatban (milyen az önértékelése, önbizalma).

2. Mióta létezik a grafológia…?
A grafológia empirikus tudomány, tehát megfigyelésekre épül.
Több, mint 2000 évvel ezelőtt, már Arisztotelész is kimondta, hogy „… éppen úgy, ahogy a beszélgetés jelzi a lélek fogalmait, éppen úgy mutatja az írás a beszélgetést és a gondolatot.”  
Az első könyv 1611-ben jelent meg Nápolyban, ami leírja, hogy a kézírás és a temperamentum között kapcsolat van.
Francia körökben elterjedt a társasági grafológia, szórakozásképpen, majd a következő néhány száz évben főleg francia és német gondolkodók „fanatikusok” (pl. Adolf Henze, aki 100.000 írást elemzett) és kevésbé megszállottak (pl. Goethe) sorra hozzáadták megfigyeléseiket a tudományos grafológia tananyagához.
A grafológia nevet Michon abbé adja a tudománynak az 1800-as években, tehát Ő a hivatalos „keresztapa”.
Több kiváló magyar grafológus is nemzetközi elismerést szerzett, pl. Románné Goldzieher Klára, aki 1944-től az USA-ban folytatta szakmai munkáját. Magyarországon 1950-80 között a grafológia „tiltott tudomány  volt. Az 1980-as évek végétől már „hivatalos úton” is fejlődik a grafológia és államilag elismert szakmává vált a „grafológus”.

3. Mit vizsgál a grafológus?
A grafológus azt vizsgálja, hogy az általános iskola első osztályában megtanult írásunkhoz képest hogyan változott az írásunk. Személyiségünk az idő múlásával fejlődik, éppen úgy írásunk is változik.

4. Hogyan állapíthat meg a grafológus annyi mindent valakiről?
Amikor írunk, akkor abban a pillanatban, vagyis néhány percben, az életterünk a papírlap, amire írunk. Úgy nyilvánulunk meg a papíron, ahogy az életben. Határozott a fellépésünk? Határozottak a az író mozdulataink. Szerények és megfontoltak vagyunk? Szerényen és megfontoltan kezdünk hozzá az íráshoz, kisebb betűkkel írunk és fékezzük az írómozdulatainkat. Mindez látszik az írásunkon.
Száznál is több jel van, amit megvizsgálhatunk egy kézíráson (margók, dőlések, formák, méretek, hurkok, irányok, ékezetek... stb.). Egy jel önmagában még nem jelent semmit, a jelek kombinációja és együttes értelmezése adja meg egy jó grafológus számára a teljes képet az író személyiségéről.
Példaképpen, ha egy írás jobbra dől, annak első ránézésre lehetne az a jelentése, hogy az író személy közvetlen. Ugyanakkor, ha a betűi zártak, akkor máris változik a kép, hiszen ez zárkózottságra utalhat.
Egy rutinos grafológus képes a több, mint 100 db általa megvizsgált írásjel között eligazodni és azokat helyesen értelmezni, mégha ezek a jelek sokszor ellent is mondanak egymásnak.

5. Ki nevezheti magát Grafológusnak?
2013-ig többéves szakmai képzés után lehetett valakiből Grafológus, úgy, hogy hivatalos, államilag elismert (OKJ-s) bizonyítványt szerzett.
Miután az OKJ-s képzés megszűnt, akkreditált képzések vagy tanfolyamok állnak a tanulni vágyók rendelkezésére.
A bizonyítványon túl emberileg is alkalmasnak kell lenni erre a hivatásra, hiszen az emberek lelkéhez szól egy grafológus az elemzésével.  Egy jó grafológus egy kicsit pszichológus is.

6. A grafológiából meg lehet élni?
A grafológusok többsége más területen is dolgozik (pl. tanárként, pszichológusként, stb.). Kevés grafológus van, aki kizárólag ebből él.
Szerintem mindenből meg lehet élni, ha:
- szeretjük amit csinálunk és jók vagyunk benne,
- vannak céljaink,
- és ezekért a célokért hajlandóak vagyunk megdolgozni!
Mindenesetre az biztos, hogy ennek a hivatásnak a gyakorlásában semmiképpen sem a pénz motiválja a grafológusokat. Sokkal inkább a segíteni vágyás és az emberszeretet.

7. Számodra mindenki nyitott könyv, akinek látod az írását?
Ez így van. Viszont egy könyvtárban én nem minden könyvet akarok elolvasni, amire ránézek. Nem minden írást kezdek el magamban elemezni, amit csak meglátok. Nem kezdek el rajta gondolkodni. Úgy ahogy talán egy fogorvos sem elemzi minden mosoly mögött a fogakat.
Azt azért bevallom, hogy amikor még egy nagy cégnél dolgoztam, de már kitanultam a grafológia „mesterségét” és egy új vezetőnő érkezett, megnéztem és elemeztem magamban az aláírását, hogy tudjam, milyen hangvételű bemutatkozó tárgyalásra számíthatok vele.

8. Most mondjál valami rosszat is…!
Az elemzett személy büszkén, mosolyogva bólogat, hogy igen, minden, amit mondok igaz rá… pedig olyat is mondok, hogy türelmetlen, vagy makacs… mégsem sértődik meg, mert ismeri saját magát és így szereti magát, ahogy van.  Ezután azt mondja, hogy „Most már mondjál valami rosszat is rólam!” Na erre szoktam mondani, hogy de hát én mondtam… neked a „makacsság”, az mi?
Egyébként pedig szerintem nincs jó és rossz.
A szabálykövetés jó vagy rossz? Egy könyvelő legyen szabálykövető, ragaszkodjon az előírásokhoz, egy művész inkább ne legyen az, mert akkor nincs kreativitása.
A kritikusság jó vagy rossz? Ha egy újságíró kritikus, az jó, ha egy bolti eladó tesz szurkáló megjegyzéseket, ahelyett, hogy segítőkész lenne, az nem olyan jó.
Tehát minden attól függ, hogy milyenek akarunk lenni, milyen munkát akarunk végezni. Ha olyan szakmát választok, amihez kitartás kell és bennem még az nem elég, akkor fejlesszem. Ha az emberi kapcsolataimban akarok nyitottabb lenni, akkor pedig azért tegyek.

9. Mit jelent az, ha kétféleképpen írok…?
Nincs sablon válaszom, mert a pontos válaszhoz látnom kellene a két írást.
Általában azt jelenti, hogy vagy egy „ilyen” oldalad is, megy egy „olyan” oldalad is. Lehet, hogy a sokoldalúságodat tükrözi. Figyeld meg, mikor használod inkább az egyiket és mikor a másikat. Pl. amikor sietve kell jegyzetelni jobbra dől és kapkodóbb? Amikor van rá idő szépen formázott, álló írás? Akkor lehet, hogy Te képes vagy alkalmazkodni a viszonyokhoz, helyzetekhez és átlátod a lényeget. Pl. ha futni kell, akkor fontosabb az, hogy ne késs el, mint hogy a sminked tökéletes legyen, ha viszont van rá időd, szívesen pepecselsz vele.

10. A betegség látszik az írásból?
Megfigyelték grafológusok, hogy bizonyos betűket egyformán torzítanak el ugyanabban a betegségben szenvedők (szívbetegek, vesebetegek, stb.). A megfigyelések száma azonban kevés, tudományosan így nem bizonyítható és nem igazolható az, hogy egy adott írásjegy pontosan egy adott betegséget jelent. Elvileg lehetne ugyan a megfigyelések alapján „bele lehetne trafálni”, de nagyon félre is lehetne valakit vezetni és felesleges aggodalmat kelteni.
Én nem vizsgálok a kézírásban testi betegséget.

11. A lelki betegség látszik az írásból?
Látszik. Láttam depressziós, skizofrén, sikertelen öngyilkossági kísérleteket elkövető, mániás depressziós, paranoid személyek írását. A kézírásukban mindig voltak olyan szélsőséges (vagy a „megszokottól” eltérő) írásjegyek, melyek utaltak a lelki állapotukra.

12. Szeretném a volt férjem írását elemeztetni…
Etikai szabály az, hogy egy grafológus csak annak elemzi az írását, aki ehhez hozzájárult. Volt férjekét, feleségekét nem elemezzük, ha Ők erről nem tudnak.
(Csak olyan esetben teszek kivételt, ha pl. egy szülő a saját gyermekének az írását kívánja elemeztetni velem, szülinapi ajándékképpen, pályaválasztási tanácsadás céllal.)

13. A homoszexualitás látszik az írásból?
Nincsenek egyértelműen tipikus írásjegyek, amiből azonnal lehetne látni azt, hogy valaki homoszexuális-e. Nem is tanítottak nekem ilyet, amikor grafológussá képeztek.
Később, már gyakorló grafológusként elemeztem több férfit (és nőt is) akik elmondták nekem, hogy homoszexuálisok. Ami hasonlóképpen megjelent ezeknek a férfiak írásában, az „egy meghatározó titok jelenléte, amit szinte senkinek sem árulnak el”.

14. Igaz az, hogy ha felfelé megy a sor, akkor optimista valaki, ha lefelé, pesszimista?
Egyetlen jelből nem vonhatunk le következtetéseket. Ha vannak még más jelek is amik erre utalnak, akkor az illető, akinek felfelé mennek a sorai lendületes, energikus, dinamikus, pozitív szemléletű… vagy türelmetlen. Ha van még más jel is, ami utal rá, akkor az, akinek lefelé tartanak a sorai éppen akkor, amikor írta a szöveget vagy általában véve levert, energiahiánya van.
Ha már a sorok irányánál tartunk, hozzáteszem azt is, hogy ha vízszintesek, vagyis egyenesek a sorok, akkor az energia beosztás hatékony, ha pedig változó a sorirány, egyik sor felfelé tart, a másik lefelé, a harmadik egyenes… akkor pontosan így változik az illető lendülete, aktivitása is.

15. Meg tudja állapítani a grafológus, hogy két iratot ugyanaz a személy írt-e alá?
Az írásazonosítás egy olyan speciális szaktudást igénylő terület, amit nem ismer egy „sima” grafológus (mint pl. én). Vannak grafológusok, akik ezen a területen is tovább képezték magukat és írásazonosítók lettek, de ha valakinek pl. hamisítással kapcsolatos kérdése, kérése van, keressen egy olyan szakembert, aki a hirdetésében feltünteti magáról, hogy írásazonosító képzettséggel rendelkezik.

16. Az aláírásunk mit árul el rólunk…?
Az oviban van egy jelünk. Az iskolában megtanuljuk leírni a nevünket és onnantól kezdve ez lesz a mi saját jelünk. Tehát van egy érzelmi töltetünk a nevünk iránt, magunk iránt. Az, ahogyan leírom a nevem, tükrözi azt, hogy hogyan látom saját magamat és azt is, hogy milyennek akarom mutatni saját magamat mások előtt. A nevem leírása az énem „fellépése” az életem színpadán.
Az aláírást össze kell hasonlítani a kézírás, vagyis az illető által írt szöveg többi részével is. Ha csak egy aláírást önmagában vizsgálunk, könnyen összetéveszthetjük azt, hogy az aláíró tényleg ilyen (pl. határozott vagy éppen titokzatos), vagy csak ilyennek szeretné, ha látnánk Őt…

ALÁÍRÁS

LEHETSÉGES ÉRTELMEZÉS
(más jeleket is vizsgálva)

hangsúlyos

nagy jelentőséget tulajdonít saját magának, sok figyelmet követel saját személyének, nagy önbizalom vagy ennek erőteljes kifelé mutatása

paráf, díszítettség

saját "én" felnagyítása, saját érdekek érvényesítése, esetleges elzárkózás valami elől (térszimbolika szerint értelmezhető)

pont van utána

saját igazában való meggyőződés, befolyásolhatatlanság, vitatkozó hajlam, ragaszkodás az utolsó szó jogához, bizalmatlanság

aláhúzott

saját személyének szélsőséges hangsúlyozása, de lehet önértékelési problémák kompenzálása is

egyik része hangsúlyos

a hangsúlyos rész a fontosabb, annak szeretne nagyobb figyelmet szentelni

részei egybeíródnak

a munka és a magánélet területei összefonódnak

egyszerűsített

objektivitás, szerénység, visszahúzódás, lényeglátó képesség

szignószerű

egyszerűsítés, célratörés, de lehet gyenge felelősségvállalás, elrejtőzés is

olvashatatlan

önállóság, öntörvényűség, kontrollhiány, de lehet gyenge felelősségvállalás is

17. Hány éves kortól lehet egy gyereket elemezni?
Az általános iskolai írásunk kb. 3. osztály végére már 70%-ban tükrözi az egyéniségünket. Mégis, a kisgyermekeknél még a rajzuk elemezhető leginkább. Kb. 12 éves kortól lehet elemezni egy gyerek kézírását, de ilyen korban is kiegészíthető a kézírás rajzokkal és így együtt jobban elemezhető a személyiség. A kamaszok írásában természetes, hogy egocentrikusabbak, tehát lehet, hogy pl. nagyobb betűkkel írnak, ezeket az életkori sajátosságokat ismernie kell egy grafológusnak és nem szabad félreértelmeznie a jeleket.

18. A grafológus rajzokat is tud elemezni?
A grafológus nem rajzelemző. El kell végezni ehhez egy komoly szintű rajzelemző (akkreditált, államilag elismert) képzést. Sokan veszik a bátorságot, hogy némi alapismeret elsajátítása után rajzokat elemezzenek, de ezzel nagyon téves következtetésekre juthatnak és félrevezethetik az aggódó szülőket. Óvakodni kell azoktól a rajzelemzőktől, akik egy e-mailben küldött rajz alapján elemeznek egy embert, legyen az gyerek vagy felnőtt, aki rajzolt. Miért? A rajzelemzőnek látnia kell ugyanis a teljes rajzolási folyamatot. Jelen kell lennie. Pontosan tudja, hogy milyen utasításokat kell adni a rajzolónak, vagy éppen mikor nem szabad utasításokat adni, milyen eszközökkel történjen a rajzolás, mit kérdez, mond a rajzoló, megfordítja-e a lapot, milyen sorrendben rajzolja le a családtagokat (ha éppen családrajzot készít), miért teszi így… és mindezekből megállapításokat tesz.
Én elvégeztem a rajzelemző képzést és akkor, ha szükséges, egy kézírás elemzésekor (fiataloknál, felnőtteknél egyaránt) kiegészítem az íráselemzést egy-egy rajzzal. Akkor szükséges ez, ha egy tulajdonságát valakinek még inkább szemléltetni szeretném számára, megerősíteni benne, hogy Ő tényleg ilyen. Pl. néha megkérdezem, hogy milyen állatot rajzolnál le most, kapásból. Ha valaki nagyon óvatos, bizalmatlan, akkor előfordulhat, hogy egy „védekező” állatot rajzol, aki el tud bújni (csigát, teknőst…), vagy egy tüskéset, aki meg tudja védeni magát (süni…). Önmagában azonban egy kész „csigarajz”, ahogy mondtam, még nem elég a személyiség elemzéséhez (nem mindegy, hogy egy szomorú csiga, bulizós csiga, óriási csiga, kakaós csiga…).

19. Mit jelent, ha nem kötöm össze a betűket… és mit jelent, ha összekötöm?
A betűk közötti kötetlenség (más jegyekkel együtt értelmezve) utalhat önállóságra, elemző gondolkodásmódra, hiszen azt jelképezi, hogy „nem fogom a másik kezét”.
A kötöttség kötődést jelenthet, alkalmazkodni képes személyt tükrözhet. Utalhat arra is, hogy az illető nem elemezni, részletekbe belemenni szeret, hanem egészben látni a dolgokat, az összképre koncentrálva.

20. Mit jelent, ha jobbra dől az írásom… és mit jelent, ha balra?
A dőlés iránya nagyon fontos írásjegy a grafológus számára. Ahhoz,hogy a jelentését megértsük, ismernünk kell a térszimbolikát. A papírlap bal oldala, ahonnan kezdődik az írásunk, a múlt, az egónk, a család, a biztonság, a passzivitás jelképe. A jobb oldal, az emberek, a jövő, az aktivitás szimbóluma. Ennek megfelelően, ha még más jegy is utal arra az írásunkból, akkor jobb dőlés esetén az emberek, a jövő felé fordulunk, bizakodóak vagyunk, ha balra dől az írásunk, akkor óvatosak vagyunk, tartjuk a 3 lépés távolságot, vagy kötődünk a múlthoz, a családhoz.

21. Miért kell megmondanom a grafológusnak, hogy balkezes vagyok?
Ha egy balkezes egy „t” betűn az áthúzást nem balról jobbra irányuló mozdulattal teszi meg, hanem jobbról balra húzza át, azt azért teszi, mert neki így kényelmes, nem pedig azért mert egocentrikus és átvitt értelemben „maga felé hajlik a keze”. Ha nem tudom az író személyről, akit elemzek, hogy balkezes, akkor félreértelmezhetem az írásjegyeit és téves megállapításokat tehetek a személyiségéről.

22. Mit jelent, ha „u” betűnek néz ki az „n” és dupla „u”-nak az „m” betűm?
Ezt az „u”-nak látszó formát hívjuk girlandnak vagy más néven fonatnak. Aki ezt így írja le, az egy egyébként felülről zárt formát megfordít és a „zártat” nyitottá teszi. Nem mindegy, hogy ez a forma széthúzódó, széles vagy szűk, mert más-más jelentése lehet, de általában, más erre utaló jellel megerősítve azt jelenti, hogy az illető nyitott és érdeklődő szellemi téren, ill. a többi ember felé, bizalommal fordul az ismeretlen irányába, meghallgatja mások véleményét.

23. Mit jelent, ha nagy hurkokat írok… és mit jelent, ha huroktalan, pálcikaszerűek a betűim?
A hurok mindig élményt jelent. Azt, hogy mennyire vágyom élményekre, mennyire vagyok képes átélni az élményeket. Nagy hurkok nagy élmény igényt jelenthetnek. A pálcikaszerű, huroktalan írás jelenthet racionalitást, reál beállítottságot. Természetesen ez csak akkor igaz, ha más írásjegyek is megerősítik ezt.

24. Mit jelent, ha a nagy kezdőbetűket nyomtatottan írom le, a többi betűmet utána pedig rendesen, írottan írom le?
Egyszerűsítő gondolkodást feltételez, olyan ember képét sugallja, aki átlátja a lényeget, ha ezt még más jegyek is megerősítik.

25. Mit jelent a grafológiában a „térszimbolika”… vagyis a fent, a lent, a jobb és a bal oldal?
Az életterem a papír, amikor írok. Bal oldalon kezdem a szavakat és haladok a papír jobb oldala felé. Tehát a bal oldal a múlt (az egó, a biztonság, a család, a passzivitás), a jobb oldal a jövő (az emberek, a kockázatvállalás, az aktivitás). Fent van a fejem, a gondolataim, az álmaim, az ég felé imádkozunk. Lefelé nézve pedig a földre tekintünk, az anyagiakra, a természetre, sportra, testre. Ilyen elvre épül a térszimbolika. A grafológia pedig a térszimbolikára épül.
Az alábbi ábra mutatja a tér felosztásának szimbolikus jelentését.

26. Miből látszik az önbizalom egy írásban?
A kör alakú betűk és betűformák (pl. az „o” és az „a”), az „oválok” utalnak az önbizalomra, önértékelésre. Ha egy tökéletesen kerek (körzővel megrajzolt szabályosságú) „o” betűt írok, akkor tökéletes az önbecsülésem. (Én még sosem láttam ilyet kézírásban, talán Buddha-nak lehetett ilyen…)
Ha horpadt vagy szöges az „o” betűm, vagy az oválom alakja, akkor valahol nyomaszt, horpaszt az én-képemben valami. A térszimbolika alapján pedig el lehet kezdeni gondolkodni rajta, hogy honnan érkezik ez a nyomás, az emberek felől, a jobb oldalról vagy a múlt, az ego irányából balról?

27. Az egyes betűknek van külön jelentésük, szimbolikájuk… pl. az „o” vagy az „a” betűknek?
A betűszimbolika arra jó, hogy ha már elkészült az elemzésünk, akkor árnyalhatjuk, pontosíthatjuk a betűk szimbolikus boncolgatásával. Vagy ha egy betű furcsa alakváltozást mutat, vagy nagyon egyedi módon írja az illető, akkor el lehet rajta gondolkodni, hogy miért tér el ennyire a normál írásmódjától a betűnek.
Miért éppen a „k” betűje olyan hurkos a többi pedig kevésbé az? Talán mert a „k” jelenti a munkát, a kreativitást és az író személynek fontosak a munkában az élmények? Nem mindegy neki,hogy csak úgy ledolgozza a 8 óráját vagy élvezi is amit csinál a munkahelyén?
Vagy pl. ha valaki úgy érzi, hogy túlterhelt a munkájában, akkor az „a” betűnek (a munka betűjének) szára magasra kiemelkedik felfelé a kör alakú ovál rész mellett. Mintha egy olyan „hátizsák” lenne a körön, ami túl magas az illetőnek, alig bírja el. Túlnő rajta.
Az „o” betű, az én-kép betűjének értelmezése nagyon fontos, de mivel a 26. kérdésben az önbizalomnál kitérek rá, itt most nem részletezem a jelentését.
Megadok néhány betűt és azok szimbolikus értelmezését (a teljesség igénye nélkül), de egyedül, otthon, grafológus végzettség nélkül senki se vonjon le messzemenő következtetéseket a saját írásáról, mert nagyon félrevezetheti önmagát.

Betű

Jelentése

a

munka

b

birtoklás

c, cs

család

e

élmény a mindennapokban, ego, szív

f

szellem, lélek, test összekötése / harmónia

g

testi élmények

k

munka, kreativitás

m

kapcsolattartás

o

én-kép betűje

p

nőiesség megélése

t

vezetés, irányítás

28. Igaz az, hogy a „g” a szex betűje?
A térszimbolika szerint a papír teteje a fej, a gondolatok, a szellemi terület a papírlap alja a föld, az anyagiak, a test, az ösztönök birodalma.
A „g” betűnek tehát az alsó hurkából (a hurok pedig élményt jelent) következtethetünk a szexuális élmények igényére, megélésére.
Egy általános grafológiai elemzés nem tér ki a vizsgált személy szexuális jellemzőire. Ha valakit érdekel, akkor sem szabad csak egy betűből következtetnie. Több olyan betű is van, ami tükrözi az író személy szexuális vágyaival, érzelmeivel, intimitáshoz való hozzáállásával kapcsolatos megállapításokat. Ilyen pl. az „o”, „g”, „gy”, „f”, „p”, „j”, „e”.

29. Mit jelent az, hogy nem pontot rakok az „i”-re, hanem egy kis kört rajzolok fölé?
Más jegyekkel együtt értelmezve lehet, hogy van egy saját, másoktól elzárt szellemi területe az író személynek, jelenthet koncentrációs képességet is, eredetieskedést, én-kiemelést, vagy akár őszintétlenséget is.

30. Tudsz jósolni egy írásból?
Nem tudok. A grafológiai elemzés a kézírás „pillanatában” vizsgálja a személyiséget, akkor, amikor azt a vizsgált szöveget írta az illető. Utal az írás a múlthoz és a jövőhöz való viszonyára valakinek, pl. kötődik a múlthoz, vagy éppen vegyes érzésekkel gondol rá vissza, fél a jövőtől vagy inkább keresi a kihívásokat… de nem tudom megmondani, hogy mi fog történni valakivel. Egyszer megkérdezte egy beteg hölgy a kézírását mutatva, hogy meg fog-e gyógyulni. Sajnos a grafológus erre nem tud válaszolni.